A „klasszikus” csontritkulás (osteoporosis) az öregedés megbetegedése, ami a csontállomány leépüléséből és szerkezeti felépítésének megváltozásából áll.

A nőket legalább háromszor olyan gyakran érinti, mint a férfiakat.

Általában akkor beszélünk betegségről, ha valamilyen oknál fogva szenvedünk, vagy pedig általános közérzetünk zavart szenved. Előrehaladottabb korban a betegség már minden harmadik embert érint. A legújabb vizsgálatok pedig ezen számok további emelkedését jósolják.

A „klasszikus” csontritkulás az öregedés megbetegedése, ami a csontállomány leépüléséből és szerkezeti felépítésének megváltozásából áll. A nőket legalább háromszor olyan gyakran érinti, mint a férfiakat. Azokat a bölcs asszonyokat, akik — a korábbi viszonyokhoz képest — magas kort értek meg, boszorkányoknak hívták, és mindig nagy púppal ábrázolták őket. A múlt században terjedt el az „özvegyi púp kifejezés is. Ennek az az oka, hogy a csigolyacsontok különösen a mellkas magasságában válnak porózussá és törnek könnyen, s ez elsősorban azokat az idős özvegyasszonyokat érintette, akik (a jóléti társadalom megjelenése előtt) férjük elvesztése után nehéz szociális helyzetbe kerültek. A hiányos táplálkozás pedig elősegítette náluk a csontritkulás (osteoporosis) kialakulását.
Más problémakörbe tartozik (a fent említett, úgynevezett „postmenopausa”

mellett) a sajnos egyre gyakoribb, úgynevezett „juvenilis”, a változókor előtt jelentkező csontritkulás. Ez röntgen- képen jó1 felismerhető elváltozáshoz (pl. az ún. „halszálkabetegség”) vezet, mely hosszabb ideje tartó kalcium-, elektrolit- vagy hormonhiány, vagy esetleg kortizonkezelés következtében lép fel. Kialakulhat hashajtók krónikus szedése, gyakori, vagy radikális fogyókúrák, ásványi anyagok nem megfelelő arányban történő bevitele következtében is.

Ha az egészséges étrendet a gyorskifőzdék étrendje váltja fel, akkor azt többek között legjobban a csontrendszer sínyli meg.

Osteoporosis /csontritkulás/ - Mikor lesz a csontritkulásból betegség?

A „juvenilis” csontritkulás (osteoporosis), tehát a változókor előtt jelentkező   osteoporosis (csontritkulás) általában átmeneti és viszonylag könnyen kezelhető, amennyiben időben felismerésre kerül és az elkövetett hibákat időben kiküszöböljük.

Ha ez megtörténik, akkor nem kell komolyabb következményekkel számolnunk.