Mik is azok az ásványi anyagok? - 2. rész

Mikroelemek
Mikroelemnek nevezzük azt az ásványi anyagot, amelyből naponta néhány milligrammra vagy még annál is kevesebbre van szükségünk. Nyomelemek azok a mikroelemek, amelyek valóban csak nyomokban fordulnak elő a szervezetben, nem is kell őket mindennap felvenni. Nagyon sokszor a mikroelem és a nyomelem fogalma összemosódik.
Mikroelemnek nevezzük azt az ásványi anyagot, amelyből naponta néhány milligrammra vagy még annál is kevesebbre van szükségünk. Nyomelemek azok a mikroelemek, amelyek valóban csak nyomokban fordulnak elő a szervezetben, nem is kell őket mindennap felvenni. Nagyon sokszor a mikroelem és a nyomelem fogalma összemosódik.
Vas (Fe)
A vas elengedhetetlen a elektrotranszporthoz, hemoglobin és mioglobin szintézishez, a szöveti oxidációban szerepet játszó enzimek és az oxigén és széndioxid szállítást végző hemoglobin működéséhez, valamint a szállító- és raktárfehérjék képződéséhez. Az átlagos felnőtt szervezete 2,5-5 gramm vasat tartalmaz. A vaskészlet 70%-a a hemoglobinban található, a többi a májban, a lépben és a csontvelőben raktározódik. A vas felszívódásához elengedhetetlen a C-vitamin. A szervezet attól függően hasznosítja, hogy milyen a meglévő vasszint.
A vasbevitel túlzott mértékénél csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség, nő a kórokozó baktériumok szaporodása, csökken a réz és a cink hasznosulása. Egyes feltételezések szerint megnő a tumoros megbetegedések kockázata is.
Vasban gazdag: a baromfi-, hal-, sertés-, marhahús, de ki kell emelni a májat és egyéb belsőségeket, mert a szervezet jó aszkorbinsav ellátottsága mellett, a vas felszívódását, és hasznosulását, ezekből fokozott mértékben lehet tapasztalni.
Férfiak esetében 10 mg, nők esetében pedig 15 mg a napi szükséglet.
Réz (Cu)
Az emberi szervezetben 80 mg található, főleg a szemben, a májban, a szívben, a vesében, az izomzatban és az agyban. A szervezetnek napi 1,1 mg a réz szükséglete. Segít az oxidációs-redukciós folyamatokban, a vérképzés és a közponi idegrendszer zavartalan működésében. Természetes forrásai a máj, a hüvelyesek, gabonafélék. Az étcsokoládé a napi rézszükséglet kb. 60%-át, míg a fehércsokoládé a 27%-át tartalmazza.
Réz hiányában csontfejlődési zavarok, vérszegénység, növekedésbeli zavarok, emelkedő koleszterinszint tapasztalható. Okozhatja a vas vagy a cink többletbevitele is.
A réz többlet bevitelének oka lehet a réztartalmú edények révén az ételek szennyeződése, bár ennek kialakulás ritka. Egy örökletes betegségben, az ún. Wilson kórban a réz felgyülemlik a májban, ahol károsodást okoz, és a vérkeringéssel továbbjutva egyéb szerveket, pl. agyat, szemet is károsítja. Túladagolás esetén érezhetünk hányingert, hányást, hasmenést, szédülést.
Cink (Zn)
Az emberi szervezetben főleg a hajban, a szemben és a férfi nemi szervben van jelen, de megtalálható még a májban, a vesékben, az izmokban és a bőrben is. Legfontosabb szerepe az inzulin termelésében van, de elengedhetetlen a szénhidrát-, fehérje-, zsír-, nukleinsav anyagcseréhez, a növekedéshez, a nemi fejlődéshez és a szaporodáshoz. Továbbá szükséges az egészséges bőr fenntartásához.
Fluor (F)
Legfotosabb szerepe a fogak és a csontok állományának kialakításában van. A szervezet fluor-tartalménak 95 %-a itt található. Elégtelen fluor bevitel fogszuvasodáshoz, csontosodási zavarhoz vezethet. Napi szükséglet 1,5 mg / nap. Ezt az elfogyasztott táplálékkal, ivóvízzel és fogrémmel tudjuk fedezni. Túlzott fluor bevitel a fogakon fehér foltokat okoz, a csontokat sűrűvé, de gyengévé teszi, károsítja a veséket, az izomzat és az idegrendszer működésében pedig zavar léphet fel. Különösen a terhesség, a szoptatás időszakában, és a kisgyermekek fluorid szükségletére kell nagy hangsúlyt fektetni, mert a védőhatás a fogak kibújása előtt a legkifejezettebb.
A fluor legjobb forrása a jó ivóvíz, illetve a fluortartalmú ásványvizek, de sok fluor van a teában, illetve a halak csontjában (szardínia) is.
Jód (I)
Egy átlagos felnőtt szrvezetben 15-20 mg jód található. Ennek 70-80%-a a pajzsmirigyben van, mivel a pajzsmirigyhormon szerves része, tehát részt vesz az anyagcsere és vérkeringés szabályozásban, befolyásolja az idegrendszer működését. Megvéd a káros környezeti radioaktív sugárzásoktól.
Legjobb jódforrások a jódozott só, a tengeri halak, kagylók. Napi szükséglet 0,15 mg.
Hiányállapotában az anyagcsere lelassul, depresszió lép fel, fiatal korban kreténizmus léphet fel, várandós nőknél a magzat elhalása, magzatfejlődési rendellenesség jelentkezhet. Általános tünetei a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása.
Túladagolás esetén emelkedik a pajzsmirigy működés, amely toxikus tünetekkel jár együtt.
Szelén (SE)
Antioxidánsként működik, funkciója szorosan kapcsolódik az E-vitaminéhoz. Megköti a szabad gyököket, gátolja a rákos sejtek kialakulását. Megelőző hatással bír a tüdő-, prosztata-, vastagbél- és végbélrákok esetében.
Az élelmiszerek szeléntartalmát a talaj szeléntartalma döntően befolyásolja. Jó szelénforrásnak mondható a tengeri állatok húsa, a máj, a vese, a hús, és a teljes kiőrlésű gabonamagvak.
Ha a részletekről további tájékoztatást szeretne, kérjük, hívjon bennünket. Szívesen állunk rendelkezésére, hogy kérdéseit személyesen megválaszoljuk: 06 30 616 1037.
Online bejelentkezés: www.r-medical.hu/idopontkeres
Időpont egyeztetés telefonon: 06 / 30 616 1037
Online bejelentkezés: www.r-medical.hu/idopontkeres
Szóljon hozzá a Fórumon, mondja el véleményét!
Egészség Online linkajánló: egeszseglink.mconet.biz
Küldjön egy képeslapot ismerősének!
Csökkent vasbevitel esetén a szervezet a raktárakból használ fel, ennek következménye, hogy csökken a vér hemoglobin szintje, és ez vérszegénységhez vezet. Vashiány tünetei a sápadtság, fáradékonyság, csökkent szellemi képesség, hajhullás, körmök töredezése, izompanaszok. Felszívódását gátolja C-vitamin hiány, a csersavak, a fitátok (gabonafélék), oxalátok (spenót, sóska), mert ezek oldhatatlan komplexet képeznek a vassal, így gátolják a felszívódást. A vegetáriánusoknál - mivel ők nem fogyasztanak húsféléket - gyakoribb a hiány.
A vasbevitel túlzott mértékénél csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség, nő a kórokozó baktériumok szaporodása, csökken a réz és a cink hasznosulása. Egyes feltételezések szerint megnő a tumoros megbetegedések kockázata is.
Vasban gazdag: a baromfi-, hal-, sertés-, marhahús, de ki kell emelni a májat és egyéb belsőségeket, mert a szervezet jó aszkorbinsav ellátottsága mellett, a vas felszívódását, és hasznosulását, ezekből fokozott mértékben lehet tapasztalni.
Férfiak esetében 10 mg, nők esetében pedig 15 mg a napi szükséglet.
Réz (Cu)
Az emberi szervezetben 80 mg található, főleg a szemben, a májban, a szívben, a vesében, az izomzatban és az agyban. A szervezetnek napi 1,1 mg a réz szükséglete. Segít az oxidációs-redukciós folyamatokban, a vérképzés és a közponi idegrendszer zavartalan működésében. Természetes forrásai a máj, a hüvelyesek, gabonafélék. Az étcsokoládé a napi rézszükséglet kb. 60%-át, míg a fehércsokoládé a 27%-át tartalmazza.Réz hiányában csontfejlődési zavarok, vérszegénység, növekedésbeli zavarok, emelkedő koleszterinszint tapasztalható. Okozhatja a vas vagy a cink többletbevitele is.
A réz többlet bevitelének oka lehet a réztartalmú edények révén az ételek szennyeződése, bár ennek kialakulás ritka. Egy örökletes betegségben, az ún. Wilson kórban a réz felgyülemlik a májban, ahol károsodást okoz, és a vérkeringéssel továbbjutva egyéb szerveket, pl. agyat, szemet is károsítja. Túladagolás esetén érezhetünk hányingert, hányást, hasmenést, szédülést.
Cink (Zn)
Az emberi szervezetben főleg a hajban, a szemben és a férfi nemi szervben van jelen, de megtalálható még a májban, a vesékben, az izmokban és a bőrben is. Legfontosabb szerepe az inzulin termelésében van, de elengedhetetlen a szénhidrát-, fehérje-, zsír-, nukleinsav anyagcseréhez, a növekedéshez, a nemi fejlődéshez és a szaporodáshoz. Továbbá szükséges az egészséges bőr fenntartásához.Férfiaknál a napi szükséglet 10 mg, nőknél 9 mg. Legjobb cinkforrások a húsfélék, a máj, az olajos magvak, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a száraz hüvelyesek. A vashoz hasonlóan felszívódását a fitátok, rostok és oxalátok gátolják. Cinkhiány tünetei lehetnek az étvágytalanság, csökkent ízérzés, letargia, a hajhullás, a bőrgyulladás és a lassan gyógyuló sebek. Gyermekeknél hiányállapot esetén törpenövés, heresorvadás jelentkezhet.
Még nem teljesen tisztázott módon, de a cink gátolja a rákos sejtek szaporodását, ezért a rák gyógyításában nagy szerephez juthat majd.Fluor (F)
Legfotosabb szerepe a fogak és a csontok állományának kialakításában van. A szervezet fluor-tartalménak 95 %-a itt található. Elégtelen fluor bevitel fogszuvasodáshoz, csontosodási zavarhoz vezethet. Napi szükséglet 1,5 mg / nap. Ezt az elfogyasztott táplálékkal, ivóvízzel és fogrémmel tudjuk fedezni. Túlzott fluor bevitel a fogakon fehér foltokat okoz, a csontokat sűrűvé, de gyengévé teszi, károsítja a veséket, az izomzat és az idegrendszer működésében pedig zavar léphet fel. Különösen a terhesség, a szoptatás időszakában, és a kisgyermekek fluorid szükségletére kell nagy hangsúlyt fektetni, mert a védőhatás a fogak kibújása előtt a legkifejezettebb.A fluor legjobb forrása a jó ivóvíz, illetve a fluortartalmú ásványvizek, de sok fluor van a teában, illetve a halak csontjában (szardínia) is.
Jód (I)
Egy átlagos felnőtt szrvezetben 15-20 mg jód található. Ennek 70-80%-a a pajzsmirigyben van, mivel a pajzsmirigyhormon szerves része, tehát részt vesz az anyagcsere és vérkeringés szabályozásban, befolyásolja az idegrendszer működését. Megvéd a káros környezeti radioaktív sugárzásoktól.
Legjobb jódforrások a jódozott só, a tengeri halak, kagylók. Napi szükséglet 0,15 mg.
Hiányállapotában az anyagcsere lelassul, depresszió lép fel, fiatal korban kreténizmus léphet fel, várandós nőknél a magzat elhalása, magzatfejlődési rendellenesség jelentkezhet. Általános tünetei a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása.
Túladagolás esetén emelkedik a pajzsmirigy működés, amely toxikus tünetekkel jár együtt.
Szelén (SE)
Antioxidánsként működik, funkciója szorosan kapcsolódik az E-vitaminéhoz. Megköti a szabad gyököket, gátolja a rákos sejtek kialakulását. Megelőző hatással bír a tüdő-, prosztata-, vastagbél- és végbélrákok esetében. Napi szelénszükséglet férfiaknál 75 mikrogramm, nőknél 60 mikrogramm.
Egy átlagos felnőtt szervezetben 6 mg szelén található. Legtöbb a májban van, de a fogzománcban és a körömben is kimutatható. Az alacsony szelén vérszint fokozza a szívbetegségek kockázatát.
Az élelmiszerek szeléntartalmát a talaj szeléntartalma döntően befolyásolja. Jó szelénforrásnak mondható a tengeri állatok húsa, a máj, a vese, a hús, és a teljes kiőrlésű gabonamagvak.
Egészségpénztári partnereinkről és egyéb kedvezményekről itt tájékozódhat: http://www.r-medical.hu/partnereink
Ha a részletekről további tájékoztatást szeretne, kérjük, hívjon bennünket. Szívesen állunk rendelkezésére, hogy kérdéseit személyesen megválaszoljuk: 06 30 616 1037.
Időpont egyeztetés telefonon: 06 / 30 616 1037
Online bejelentkezés: www.r-medical.hu/idopontkeres
Szóljon hozzá a Fórumon, mondja el véleményét!
Egészség Online linkajánló: egeszseglink.mconet.biz
Küldjön egy képeslapot ismerősének!
Kapcsolódó cikkek:
További hírek:
Információ:
Szóljon hozzá regisztráció után!
Kapcsolatfelvétel | Adatvédelemi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001- 2012. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu
MCOnet 2001- 2012. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu
International
www.mconet.biz
www.mconet.biz




