Az alvászavar (inszomnia) általában tartós alvási próblémát jelent, mely zavart, vagy nem pihentető alvás formájában jelentkezik.

Az emberek életük egyharmadát alvással töltik, így ez az egyik legfontosabb tényező a jó közérzet és az ideális fizikai állapot fenntartásához. Az alvászavarok meghatározzák a mindennapokat, nem ritkán koncentrálási gondokkal, depressziós tünetekkel és fáradtsággal társulnak, így a munka elvégzése is nehezebbé válik. Egyes felmérések arra mutatnak rá, hogy a felnőtt korosztály közel negyede alvási zavarokkal küzd, míg tíz százalékuk súlyos inszomniától szenved, mely egyértelműen kezelést igényel. A zavar legismertebb jelei a nehézkes elalvás, a gyakori éjszakai ébredés, vagy a reggeli spontán ébredés.

Legtöbb esetben az inszomnia valamilyen leki betegség, környezeti tényező, életmódbeli változás, vagy testi betegség miatt alakul ki. Sok esetben több tényező is hozzájárul együttesen az alvási zavarokhoz. Létezik elsődleges inszomnia is, de ez ritka, konkrét kiváltó oka nem ismert. Bármilyen formájának előfordulása leggyakoribb az idősebb korosztály képviselői, és a nők között. Sok esetben a zavarokért felelőssé tehetőek a gyógyszerek, az alkohol, a különböző drogok, a stressz, és egyéb pszichés zavarok is. Érdekes módon egy fordított kapcsolat is fennáll az inszomnia és a pszichés megbetegedések között. Vizsgálatok alapján kiderült, hogy aki alvási zavarokkal küzd, az nagyobb eséllyel lesz például depressziós. Emiatt is fontos hogy a betegek megfelelő kezelésben részesüljenek, akár pszichés szempontból is. Az időleges inszomnia hátterében szinte mindíg egy aktuális stresszhelyzet, vagy egy akut testi betegség, esetleg egy időzóna átrepülés áll. A hosszan tartó zavarok hátterében viszont pszichés, belgyógyászati, vagy neurológiai betegségek állnak.

A diagnózis feállítása általában nem ütközik nehézségekbe, ha a beteg elmondja a tüneteit az orvosnak. Mivel a lehetséges kiváltó okok ismertek, ezért mind pszichés, mind testi betegségeket keresni kell a zavar hátterében, esetlegesen függőségeket is. A kezelést háziorvos, neurológus, vagy pszichiáter végzi. A primer inszomnia kezelése speciális jártasságot igényel. Az időleges zavarok kezelésében fontos szerepet játszhat a relaxáció, vagy a testmozgás. Ha komolyabb inszomniáról van szó akkor rövid ideig altató használata is szükségessé válhat. Ez segít megelőzni a depresszió kiaalkulását, és az abból eredő további zavarokat és problémákat. Ha azonban elsődleges inszomniáról beszélünk, akkor mindenképp a közvetlen kiváltó okok megszűntetésére kell koncentrálni, alaposan felmérve azokat, így egyúttal a zavarok is megszűntethetőek.

Ha szeretnénk megelőzi az inszomniát, akkor fontos a rendszeres alvás, az egészséges életmód, a stressz kerülése, valamint kezdődő tünetek esetén a testi és pszichés orvosi kivizsgálás.