Annak ellenére, hogy a hasnyálmirigyrák ritka a többi emésztőrendszeri daganatos megbetegedésekhez képest, így is az 5. halálok a daganatos megbetegedések között Magyarországon, míg világviszonylatban a 8. Évente mintegy 230.000 új esetet diagnosztizálnak  világszerte. A betegek 80%-a 60 és 80 év közötti, azonban a kialakulás aránya a férfiakra és a nőkre nézve 2:1. Sajnos a legtöbb esetben a betegség a diagnózis időpontjában már előrehaladott állapotban van, 70-80%-ban áttétes, a pacienseknek mintegy 15-20%-a alkalmas csak a sebészi beavatkozásra.

Az elváltozás a korai szakaszban tünetszegény, ezért a hasnyálmirigyrákot "néma gyilkosnak" is nevezik. Diagnosztizálása a későbbiekben is nehéz, általában már csak akkor észlelik mikor áttevődött. Lehetséges tünetei: hasmenés, gyengeség, az étvágy csökkenése, jelentős fogyás, székrekedés, vérhányás, hányinger, sötét vizelet, zsírszéklet, hátba sugárzó epigastrialis fájdalom.

A betegség kialakulásának okai tisztázatlanok, de sok tényező bizonyítottan elősegítheti. A leggyakrabban 60 év feletti férfiakban alakul ki, de például magasabb a kialakulás aránya az afro-amerikaiakban is. Az elhízás, a vörös húsban dús, de zöldségben és gyümölcsben szegény étrend is hozzájárulhat a betegség kialakulásához. Hétszer gyakoribb az előfordulása dohányosoknál. Nő a kialakulás veszélye akkor is ha az illető krónikus hasnyálmirigy gyulladásban szenved, vagy ha a családjában már előfordult hasnyálmirigyrák, de például a diabeteses nők körében is hatszor gyakoribb az elváltozás, mint a nem diabeteses nők esetében (férfiakra ez nem állapítható meg). Vitatott, hogy az alkoholfogyasztás mennyire járul hozzá a betegség kiaalkulásához, bár a masszív alkoholfogyasztás mindenképp a krónikus pancreatitis fő oka, ami viszont bizonyított rizikófaktor. Nemrégiben végzett kutatások szerint azonban az alkoholizmus miatt kilakult hasnyálmirigy gyulladás nem jelent nagyobb kockázatot, mintha az más okokból kifolyólag jött volna létre.

A betegek többsége fogyásra, fájdalomra és sárgaságra panaszkodik, de áttétes esetekben 80-85%-uk panaszkodik a hátba sugárzó fájdalomra is, főleg étkezés után. A diagnózis felállításához több eszközt eljárást is bevetnek, ilyenek például a hasi CT és a hasi MRI vizsgálat, az endoszkópos ultrahang, vagy a pancreas biopszia. A képalkotó eljárások nagyon fontosak, de 100%-osan csak a biopszia és a szövettani elemzés után mondható ki valakiről, hogy hasnyálmirigyrákja van.

A daganat kezelése a betegség stádiumától függ, a carcinoma eltávolításaról csak az esetek 10-20%-ában lehet szó. A hasnyálmirigy fejéből kiinduló tumor eltávolítása abban az esetben lehetséges, ha a beteg fizikai állapota jó, és nem alakult ki távoli áttét. Sajnos az esetek többsége nem ilyen. Előfordulhat a sebészeti beavatkozás mint palliatív eljárás, abban az esetben ha a tumor túlságosan kiterjedt. Ilyenkor a cél az életminőség javítása és a tünetek enyhítése lehet már csak. Amennyiben a sebészeti beavatkozás nem megvalósítható, a kemoterápia jöhet szóba. Ilyen esetekben az elsődleges cél a beteg életminőségének javítása. A megelőzésnek nincs biztos módja, mindazonáltal ajánlott a mindennapi rendszeres gyümölcs, és zöldségfogyasztás, valamint a D vitamin bevitele.  Fontos a dohányzásról való leszokás, mivel ez elsőszámú elősegítője lehet a betegség kialakulásának.