Betegség, mely az agyban alakul ki, más megbetegedéshez nem köthető, spontán görcsrohamokkal jár. Magyarországon mintegy hatvanezer embert érint.

A rohamokat közvetlenül az agyban tapasztalható zavarok, illetve elektromos túlműködés váltják ki. Ezalatt a beteg olyan állapotba kerül, hogy annak elmúltával semmire sem emlékszik vissza. A rohamok oka tulajdonképpen az, ha az agyban izgalmi tulsúly keletkezik, a gátló és izgalmi folyamatok egyensúlyának felborulása következtében. Emellett szerepet játhszhat a görcsrohamok megjelenésében a genetika, az alkohol illetve a drogok megvonása, valamilyen fertőzés, de akár egy agydaganat is.

Az epilepszia legegyértelműbb tünetei a rohamok, melyeknek több fajtája ismer etes, attól függően, hogy az agy mely gócaiban történnek elektromos kisülések. Az egyik ilyen típus a parciális roham, mely az agykéreg epilepsziás gócaiból indul ki. Ennek megfelelően jelentkeznek közben különböző motoros, összetett és érző jelenségek. Létezik egy kopmlex formája, mely emlékezetvesztéssel, különböző pszichés illetve pszichomotoros jelenségekkel jár (gondolkodási nehézségek, emlékezetzavar).

Generalizált rohamról akkor beszélünk, ha a roham két oldali motoros tevékenységekkel jár. Ennek a típusnak is több további fajtája ismert, ilyen például az abscene roham, melynek legfőbb tünete a zavart tudat. Ezek a rohamok leggyakrabban 4-10 éves kor környékén alakulnak ki, minden figyelmeztető jel nélkül akár naponta ötvenszer is lezajlanak. Másik típusa a generalizált rohamnak a tónusos változat. Ez általában éjszaka fordul elő, az izomaktívitás rövid időre rögzíti a beteg valamelyik testrészét egy bzonyos helyzetben.