Az orrplasztika az a sebészeti feladat a fülplasztika mellett, amely a legnagyobb történelmi hagyományokkal rendelkezik. Indiában az orr és a fül levágása a büntetésnek egy formája volt, amit sokszor az akasztófa alatt végeztek el, hogy kellőképpen sokkoló hatást váltson ki a bűnösből és éreztessék vele, hogy következő alkalommal már akasztás lesz.

Nem véletlen, hogy innét indultak ki az orrhelyreállító műtétek. Az ősi Egyiptomban a régi, Edwin Smith papiruszokon Inhotep nagy ókori orvos már megemlíti az orr sérüléses műtéteit (időszámításunk előtt kb. 3000-ben). Az ősi híres orvostörténeti könyvekben, az ajurvédákban, a másik híres orvos Sushruta írja le az úgynevezett indiai orrplasztikát, amikor a homlokbőréből vett úgynevezett forgatott lebenyből próbálták pótolni az orrot.

Dr. Csorba Erika sebész és plasztikai sebész szakorvos

1442-ben egy szicíliai sebész, Branca volt az, aki az ősi indiai sebész módszert felelevenítette és sikerrel is alkalmazta. Közben azért sikertelen próbálkozások is akadtak az orr helyreállításával kapcsolatban, például úgynevezett szabad átültetés formájában. Amikor például a fenék bőrét, bőr alatti zsírszövetét próbálták az orr helyére helyezni, különböző kötésekkel rögzíteni. Végül is rájöttek, hogy ez a módszer nem járható. Ezzel szemben viszont az indiai módszer működött. A szicíliai sebész Branca fia Antonio Branca egyrészt módosított az indiai technikán, másrészt egy új technikát is bevezetett. A felkar bőréből egy összekötő lebennyel az orra helyezett bőrszövetet, és miután ezt a bőrszövetet rögzítette az orr helyén és annak vérellátása kialakult, átvágta az úgynevezett nyelet és ezáltal valóban sikeresen tudott orrot pótolni. Ez lett a híres olasz módszer. Az 1500-as években ennek továbbfejlesztett változatát Tagliacozzi olasz sebész alkalmazta. Az ő gyakorlata alapján terjedt el ez a műtéti megoldás, amit a mai napig is alkalmazunk.

Orrplasztika előtt és után

Ezeknek a műtéti lehetőségeknek óriási jelentőssége volt. Az orr, mint tudjuk, nem csak szaglószervként szerepel, hanem az arcnak egy kiemelkedő, meghatározó része, az egész orgánumnak és az arc jellegének a meghatározója. Azokban az időkben az orr-rekonstrukciós technikák rendkívüli feladatok voltak, ma is a legnehezebb sebészeti beavatkozások közé tartoznak. Manapság is gyakran találkozunk hasonló problémákkal. Tumorok, sérülések, balesetek, égések következtében kell az orr egyes részeit vagy egész orrot pótolni. Korábbi ismeretterjesztő anyagunkban beszámoltunk Önöknek az esztétikai lehetőségekről, amelyek nagyon kifinomultak, és ezekkel szép eredményeket lehet elérni, belső metszésekkel és varratokkal. Ezzel szemben az orr-rekonstrukciós területet a legnehezebb plasztikai megoldások közé tartozik. Leonardo da Vinci, vagy Dürer, mind rajzaiban, mind írásaiban foglakozott az arc tudományos elemzésével, a különböző arcarányok meghatározásával. Ez is egyre jobban igazolja hogy orrunknak milyen nagy szerepe van az arc harmóniájában. Annak idején meg is határozták, hogy bizonyos archoz milyen hosszúságú és szélességű orr szükséges, hogy harmonikus hatást váltson ki. A plasztikai sebészet a mai napig is elemzi és vizsgálja ezt, és az alapeljárások kidolgozása után az egész összhatást tekintve figyelembe is veszi.

Dr. Csorba Erika sebész és plasztikai sebész szakorvos az irodában

Az 1800-as években az orrplasztika rendkívül nagy fejlődésnek indult. Óriási egyéniségek vettek benne részt. Ebben az időben már igényként jelent meg, hogy a pótolt lágyrészek mellé a csontos-porcos részt is pótolni tudják, hiszen a korábbi lágyrész pótlások nem igazán voltak esztétikusak. Ebben az időben kezdték el saját csonttal is alátámasztani a lágy részeket. Saját csontként főleg a sípcsontot alkalmazták. Ma is sokan azt vallják, hogy a saját csont a legjobb a pótlásra, bár ez idővel megkisebbedhet. Alapelvként elmondható, hogy csontot csak csonttal, porcot csak porccal pótolhatunk. Porcos rész pótlása csonttal nem lesz sikeres. Régebben elefántcsonttal is próbálkoztak, de a szervezet nem fogadta be.

Manapság a különböző műanyagokból – poliakrilátok, szilikonok – készült pótlások vannak előtérben. (lásd. Michael Jackson) A legszélesebb választék áll ma rendelkezésünkre az orr különböző részeinek kiemelésére, az orrhát és az egész orr váznak pótlására. Ennek ellenére az orr vázának pótlása ma is igen problémás beavatkozás. Kisebb hiány esetén az orr saját anyagát is fel lehet használni vagy a fülporc is szóba jöhet.

Vannak betegségek, amikor az orr fedőbőrének hiányáról van szó. Ebben az esetben látszólag könnyebb a dolgunk, hiszen itt a váz megvan. Vannak, akiknek úgymond, „borvirágos az orra”, ennek az eltávolítása és befedése is lehetséges. Előfordulnak különböző veleszületett érdaganatok, szerzett bőrtumorok. Eltávolításuk szerencsés esetben szabad átültetéssel vagy helyi lebenyplasztikákkal megoldható. A helyi lebenyek alkalmazása az orr bőrhiányainál nagyon szép feladat, de ahhoz időben fel kell ismerni a betegséget. Nagyobb hiányok esetén viszont alkalmazni kell a korábban említett lehetőségeket is. Lehet lebenyt venni az orr bizonyos részeiből, a száj melletti redő tájáról, de az indiai módszert alkalmazva használhatjuk a homlokról vett lebenyeket vagy az olasz módszer alapján a test távolabbi részéről vett lebenyeket is. Ez utóbbi műtétek több részletben készülnek, a betegeket eléggé megterhelik, hosszadalmasak.

 

Orrplasztika előtt és után

Kellemetlen elváltozás az orr bemenetének szűkülete, mely égések, balesetek során alakulhat ki. Régen gyakori volt a veleszületett lues, és elpusztította a beteg egész orrát vagy orrcsúcsát. Ezekben az esetekben is lehetséges az orrot rekonstruálni. Régen gyakori volt még a lepra, a nagyon előrehaladott tbc, melyek következtében sokszor szintén pótlásra szorult az orr. Mai is előforduló elváltozás a zsugororr és a nyeregorr is. A zsugororr, pl. a veleszületett lues miatt jöhet létre, amikor az egész porcos és nyálkahártya rész elpusztult, és az egész orr besüppedt. Nyeregorrnál az orrhát kiemelése megoldja a problémát. Korrekciós plasztikáknál ma már lehetséges az orrnyílásképzés, az orr teljes vázának pótlása is.
Mindenesetre rendkívül bíztatóan hangzik, hogy ma már a legtöbb szerzett vagy veleszületett rendellenesség elváltozás javítható. Fontos, hogy a bennünket ért trauma következtében ne legyünk kiközösítve a társadalomból és teljes értékű embernek érezzük magunkat. Bármelyikünket érhet baleset, elveszíthetjük testünknek bizonyos részeit, ám a remény meg van rá, hogy önbizalmunkat visszanyerhessük. Ebben nyújt segítséget a rekonstrukciós plasztikai sebészet.



Dr. Csorba Erika
sebész és plasztikai sebész szakorvos

Elérhetőségek:
Bejelentkezés
Telefonon     (06-30) 9-825-414    
Dr. Csorba Erika
(06-1) 425-36-06
E-mailben:     drcsorbaerika@csorbaklinika.com
info@csorbaklinika.com


Forrás és képek:  plasztika@csorbaklinika.com

 

 

-kt-

További hírek: Plasztika Online

Szóljon hozzá a fórumon!