Az elhízás visszatérő, krónikus betegség, mely folyamatos és tartós kezelés igényel, főleg a kísérő betegségei miatt.

Az elhízás olyan genetikai, endokrín, vagy központi idegrendszeri tényezők hatására létrejövő zavar az anyagcserében, mely felborítja az energiaháztartás egyensúlyát. A folyamat során a táplálékfelvétel mértéke nő, míg az energialeadás mértéke csökken, így a szervezet elkezdi raktározni a zsírt. A jelen, és valószínűleg a jövő egyik legaggasztóbb egészségügyi problémája a túlsúly és az elhízás a világ sok részén, így Magyarországon is. Csak Európában és az Egyesült Államokban jelenleg nagyjából 70 millió ember elhízott, további 163 millió túlsúlyos, és számuk öt évente megduplázódik! Ezek a problémák a magyar lakosság 60 százalékát is közvetlenül érintik.

Az elhízás kialakulásának szempontjából több rizikófaktor is ismert. Genetikailag a leptin (a zsírszövetben keletkező peptid) játszik fontos szerepet, melynek feladata, hogy visszajelezzen a köztiagyba a szervezet zsírtartalmával kapcsolatban, valamint kihat a táplálékfelvételre. A leptin vizsgálata adott új lendületet az elhízással kapcsolatos kutatásoknak. Az elhízás kialakulásában szerepet játszik még a szimpatikus idegrendszer béta3 receptorának csükkent mértékű aktivitása. Ez egyébiránt az energialeadási folyamatot hivatott elősegíteni. Az elhízást elősegítő tényezők közé tartozik még a mozgásszegény életmód, és a kevés alvás is.

A táplálkozási tényezők, ha lehet, még fontosabb szerepet töltenek be az elhízás, valamint a túlsúly kialakulásában. Elsősorban a feldolgozott táplálékoknak (cukor, liszt) köszönhető az elhízás. A cukor a feldolgozása során egy teljesen vitálanyagoktól mentes tápanyaggá változik, így gyorsan képes felszívódni, ezért glikémiás indexe igen magas. A cukor felszívódásának a sebessége összefügg az inzulintermelés sebességével, melyből minél több van, a tápanyag annál gyorsabban szállítódik a sejtekbe. A szervezet az izmokban tárolja el a glikogént, és ezt használja fel üzemanyagnak a fizikai megterhelések során. Ha valamelyik izomból elfogy a glikogén, akkor a szervezet azt újra feltölti. Azonban ha az izmok nem végeznek munkát, akkor a glikogén nem ürül ki azokból, sok inzulin termelődik, ennek hatására gyorsul a tápanyag szállítása, de az csak zsír formájában tud lerakódni.

Kezelése több pillérre épül, fontos a diéta, a rendszeres testmozgás, a viselkedés és gyógyszeres terápia. Esetenként sebészi beavatkozás is szükségessé válhat.